A karácsonyt várva..............

 

 

Egy csendes völgyben, kis fa állt,

Mely várta már az utazás.

Az utazást mely végén örömet okozhat,

Mosolyt csalhat arcokra.

.a folytatás........

Mely mára ,egy alkotás eredménye lett.

 

 

 

Írjunk a szépről, a jóról.

A szóról,  a  bókról.

                  A tegnapról, a máról.

A tovatűnő tájról.

ÁRGYELÁN ALEXANDRA

 

 

 

Szépnek látod a Napot,
Mely őseidre is ragyogott.
Szépnek látod a földet,
                                                    Kacéran tündöklő hölgyet.

                                                     MERCZGY GYULA

 

 

Szépnek látod az éjt,
Mely csillagokkal telin mély,
Szépnek látod a gyermeket,
Ki tisztán és szelíden rád nevet.

Írjunk a szépről, a jóról.

A szóról,  a  bókról.

                                              A tegnapról, a máról.

A tovatűnő tájról.

 A múltban van valami szép és ami itt van rég az bennem él..

Gelsi Anita

 

Ott él bennünk, mindig , s mindörökké.
Néha erőt is ad, ha az élet nehéz.
Mind az, mely a múltad , és a lelkedben lappang.

ÁRGYELÁN ALEXANDRA

 

A tegnapból merítsz erőt,
Hogy holnapod, így megéld.
Dícsérjed a bölcs Teremtőt,
Jót teremtett, azt reméld!

MERCZGY GYULA

 

Reményed, bár néha tova száll,
De mindig tovább lépsz,
Még ,ha néha oly nehéz is,
Hogy azt hiszed nem bírod már tovább.

Es un orgullo que mi paeds liedre una propuesta de este tipo. Ased mismo es de gran satisfaccif3n saber que primf3 la sensatez,ya que hubo un tiempo en que se pensf3 seriamente en explotar el crudo de la zona ITT.

Amikor boldog vagy, mélyen magadban, és érezd azt, aki megtapasztalja a boldogságot. Amikor bánatos vagy, mélyen magadban, és érezd azt, aki megtapasztalja a bánatot. Mindkettő ugyanaz. Van egy apró, mozdulatlan pont, amely mindent figyel, mindennek a tanúja. Légy együtt ezzel a mozdulatlansággal, amikor csak teheted. Vedd észre ahelyett, hogy elsiklanál felette. A meghittség a leghatalmasabb szövetségesed. Maga a vagyok a lényed. Semmi sem idegen számunkra abban, hogy egyszerűen vagyunk.

A csend tükre A hajnali fény lustán ásít. A Nap is didereg. Sikolt a remény, mely hozzád elvezet. Testem melegét őrzi még az ágy. Békésen pihen vánkosán a vágy. Futnék a csend elől, de tükröt tart elém. S magamat látom, e holdbéli tájon. Lelkem suttogása beleveszik a mába. Üresen kong a csend világa. Döngetem a falakat. Felkapaszkodnék, de visszahúz a csend homálya bezárva önmagába.
	Dér Ildikó

Tétova Álmok Hogy mondjam el, mennyit érsz s hiányoddal mit vétesz, s a mozdulatok üres fáján ott csüngök árván. A kávét lassan kortyolod, s a cukor az asztalon üveggolyóként gurul. S mozdulatlan a pohár, csak a kezedet nézem. Behunyod szemed, hisz fáradt vagy. Pilláid lecsukódnak, tekinteted még nekem szól, s lassan elalszol. Barázdák futnak homlokodon, s hajfürtjeid őszbe vegyülnek. Tisztán látom a redőket, melyek sorban arcodba vésik az éveket. Még sokáig nézlek, nem akarom, hogy a percek nélküled éljenek. Az éj sugara ráül a szemhéjamra, s megnyugszom végre, kezedet fogva. Tétova álmok, tátongó üresség. Csendesen kopogtat a szürkeség, s a homályban vidám mosolyt vetít arcodra az emlék.

Rátok emlékezünk, a gyertya fénye,

visszahozza éneteket, s csak csendben állunk,sírotok mellett.

A temető világa most népes.

Virág erdők mindenfelé,s ezért ékes.

Lelkünkben Béke és Szeretet áldott nyugalmat nektek.

Kik elmentetek egy más világba, hol zöldelhet a fű, s szárnyalhat a lélek, mert bennünk örökké éltek.......