Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
14 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 2 hozzászólás
Emlékezünk, nem csak most, hanem minden nap,
Emlékezünk azokra, akik már nincsennek közöttünk.
Ha néha gombóc gyűri a torkomat,
Ha egy-egy szerettem eszembe jut,
Igazságtalannak érzem, hogy nincsennek már velem.
Nem tudom megosztani a mindennapjaimat, gondolataimat.
Aztán rájövök, tudni kell elengedni, és csak csendben emlékezni........
Rájuk, akik a szívemben ott élnek örökre.
Volt egy patak,a fák alatt,
ha belementél hűtötte a lábadat.
Kivihetted fürödni,a családodat,
eltölthettél partján,szép napokat.
Vörösiszap van a fák alatt,
ha beleteszed,szétmarja a lábadat
MAL zrt kérjél bocsánatot,mert
nem láthatom többé,a családom ott!
|
|
14 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 0 hozzászólás
Őszi síp |
Ősz
kullog a hegyben, a ravaszdi
csősz.
Vén
puskás öreg, jól ismerem már
én.
Néz.
A szeme kancsal, botja vége
réz.
Kürt
lóg vállán. Mindenkit halálba
küld.
Gaz,
himlőhelyes, fegyenc paraszt csak.
Az.
Vár.
Jaj, hogy vigyáz. Az arca, inge
sár.
Jő
és puskaport robbant szüretre
ő.
Bor
csorog a csapról, gyöngyös mustja
forr.
Mondd,
mér kuksol mégis puttonyodba
gond.
Mér
áztatja zöldes, lomha bajszod
vér?
Színek kavalkádja, a nagy világ.
Minden átalakul hát...............
Aranysárga az erdő,
eltünt a sok színpompás virág,
A reggeli ködöt álmos napsugár szúrja át,
Minden átalakul hát ......
Az éjszakák nyúlnak,
S a nappalok, oly rövidek már,
Lelkünket kevésbé melengeti napsugár....
Hisz minden átalakul hát.......
Meztelen ágak feléd nyúlnak,
Lehullott gyümölcseiért bizony kár,
Lelkünket csak a remény melengeti már,
Hiszen minden átalakul hát ......
14 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 0 hozzászólás
14 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 6 hozzászólás
14 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 0 hozzászólás
Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.
mely folytatásra vár!
A múltban van valami szép és ami itt van rég az bennem él..
Ott él bennünk, mindig , s mindörökké.
Néha erőt is ad, ha az élet nehéz.
Mind az, mely a múltad , és a lelkedben lappang.
A tegnapból merítsz erőt,
Hogy holnapod, így megéld.
Dícsérjed a bölcs Teremtőt,
Jót teremtett, azt reméld!
Reményed, bár néha tova száll,
De mindig tovább lépsz,
Még ,ha néha oly nehéz is,
Hogy azt hiszed nem bírod már tovább.
14 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 2 hozzászólás
14 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 5 hozzászólás
14 éve | Balogh Péter | 0 hozzászólás
A kis szobában
csillagok hevertek
sepretlenül,
mint limlom és szemét
s a toronyórák
egyre-másra vertek.
Akkor lehunyta
nagy, sötét szemét.
Haja bozótja
lassan kúszni kezdett
és körbeszőtte-
fonta a falat.
Szive, kit bomlott
keble kieresztett,
darázsként szállt
a mennyezet alatt.
A száj fölött
ibolyalángok gyúltak.
Kezéhez értem
nyirkos ujjai
halk zizzenéssel
sorra földre hulltak,
mint hervadt szirmok
szoktak hullani.
Forrás: Aki legdrágább, aki legszebb - Százhúsz vers a szerelemről, Kossuth Könyvkiadó, 1982
256.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás