Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
11 éve | Ágota László | 1 hozzászólás
Üres lett a tudatom.
Azt hittem, hogy álmodom,
de nem álom,
hanem ez a valóság.
A korházi ágyakon,
sok haldokló szenved.
Sóhajtásuk
tova száll a messzeségbe,
némelyikük már
csak lézeng csendesen.
Emlékükben messze járnak,
eszükbe jut, ami szép volt,
sajnos ez számukra
már csak régmúlt.
A kortermekben tűvel szúrják,
Kemó folyik be a vénán,
kínlódást hoz minden flakon,
zsibbad tőle lábad, karod.
Értelmed, ha meg-meg villan,
rádöbbensz,
hogy nem gyógyulhatsz.
11 éve | Ágota László | 1 hozzászólás
Fordul a föld,
az éjt hozza
a nappal után.
Küzd az ember,
szenvedve éli át
a mindennapokat.
Fényre vágyik,
mely szebbé teszi
a napjait,
de nincs irgalom,
éhség és nyomor,
magány és ínség,
hozza meg az alkonyt.
A másoknak fénylő napot
követi a sötétség.
Üres gyomorral,
szorongó testtel
álmodik a boldogságról,
a királyi lakomáról,
a kiegyenlítet számlákról.
Könny csordul a
szeme sarkán,
Fájdalmas sóhaj száll
a messzeségbe.
Alszik, teste megpihen,
feledve a feledhetetlen
kegyetlen, reménytelen létet.
|
|
11 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 2 hozzászólás
Egyszer eljutsz oda,
Ahonnan ,nincs visszaút.
A holnap már nem kecsegtet,
A tegnapod homályba veszett.
S a ma?
Hát a ma, furcsán ölelne talán,
Ha agyad, hagyná már.
Életed száguld tova,
Minden perce egy csoda.
S te ,látod ezt?
Úgy éled életed,mint egy vak,
Sötétben, csukott szemmel.
Küzdesz , harcolsz és leginkább túlélsz.
Ami valljuk be, nem az élet.
Látod e a csendes csodákat,
Melyek ott vannak,a másodpercben is?
Látod e ,valaki arcán a mosolyt,
Érezve, melengeti szíved?
11 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 2 hozzászólás
"A félelem az, ami visszatart. Sok mindentől! A félelem visszatart az élet szépségeitől, és hajlamosak lehetünk egy szürke, álmok nélküli életet élni. De ha (egyszer) veszed a bátorságot, és szembenézel a félelmeiddel rájössz, hogy nem is létezik, az amitől félsz. A félelem a tudatodban bújik meg, és lopja el az álmaidat. Nézz szembe vele és aztán ébreszd fel az álmaidat...."
11 éve | Mérges Vass Eta | 3 hozzászólás
Fészkelődöm a kanapén - s a térdem ér az államig,
behunyt szemmel, kucorgóm, kísértenek az ábrándjaim.
Hamis hangon Cohen-dalt énekelgetek,
és újra böngészem a kedvenc versemet.
In my secret Life-az én titkos életemben
néha rettegek a kegyetlen reggeleken.
Csüggedten az utcán sietősen megyek,
nem érdekel, miért néznek az emberek.
Vászon kalap alá gyűröm, kócos hajam,
a föld tiszta ízét érzem talpam alatt.
In my secret Life-az én titkos életemben
néha rettegek a kegyetlen reggeleken.
11 éve | Mérges Vass Eta | 3 hozzászólás
Hétköznapló- bluesban
Fohászok szálltak a szürkülő égbe,
Puha vatta felhővé foszlottak, tört kékségben
s visszhangzott a csend az éjben
Prizma repedések az ablaküvegen,
fojtott szavaimra csak az árnyam felelt.
Mások szavait faltam otthon ,képzelheted
míg serpenyőmben pirulva lecsót szült a gőz.
Néztem arcok, hogy lobognak és elmerengve
éreztem, hogy engem minden egyes szó legyőz.
A laptopom tömte a szerverét,
letöltött éppen egy újabb programot,
én örültem annak, ha a nap estjén
fáradt szemeimnek néhány perc juthatott.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás