<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 90.0pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Anyák napján

Emlékképek homályos tengerében,

Nagymamám tűnik elő kedvesen.

Annak kinek,anyai méhében,megfogant a testünk,

Annak kinek,köszönhetjük,hogy világra jöttünk...

Annak ki ,óvott,védett,s aggódott értünk,

Annak kinek, köszönhetjük,hogy felnevelkedtünk..

Annak kitől,az érzést ,szeretetet kaptuk,

Annak kinek ,ezt soha,visszaadni ,nem tudjuk...

Annak kinek, meséjétől, széppé vált az álmunk,

Annak ki tudta,felnövünk,elhagyjuk,kissé elválunk...

Annak kinek ,lelkében,legnagyobb, a szeretet ,a jóság,

Annak kinek,szívében,létünk az orvosság....

Láttál gyümölcsöt fenn a fákon?
Alul éretlen, s elérhető.
Ahol nap éri, messzi ágon,
finomabbra és szebbre nő.
S ha körbenézel lenn a porban,
néhány ütődött, oly közel.
Ha ezért nyúlsz és szeded sorban
velük tán boldogabb leszel?
Érdemes-e a szépért mászni?
S elérni inkább a csodát,
mint földről rosszakat halászni,
s csalódni sok-sok éven át.
Megéri-e a fáradtságot,
hogy megleld a pont neked valót?
Megtalálni a boldogságot,
s tudni, hogy nem hiába volt,
a hit, a küzdelem megérte,
mert minden vágyad teljesül.

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

DE NEHÉZ

De nehéz így szeretni téged, ahogy én szeretlek téged

Fáj a levegő és fáj a szívem körülötted.

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

ANYA VAGY

Kinyitom szobája ajtaját.

Ne sértsd meg barátod,

Mert, magadat is sérted..

Igaz barátnak, minden úgy fáj,

Mint ahogy tenéked...

Hisz ha te örülsz, ő is,

Még mosolyodnak is örül..

Ha bánkódsz,bármi bánt is,

Ő, akkor is,szeretettel vesz körül..

Igaz barát,örül örömödnek,,

Veled könnyezik,ha sírsz..

S akkor is melletted áll,

Ha már senkid,semmid nincs !!

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

TIZENHAT ÉV

16 év annyit ér, amennyit most a cél,

Nem találja, ha külön téved,

Mert az emberek a szív mélyén testvérek.

Sejtelmes lebegés,
fájdalmas mámor,
tűnékeny pillanat,
tündöklő zápor.
Könnyező játék,
röpködő fények,
kavargó álmok,
éhező lélek.
A ma is nehéz volt,
s hiába a könnyek,
hiába törlöm le,
holnap sem lesz könnyebb.

Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.

Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

Koszorút fonsz homlokodra,
Jézusnak hiszed magad,
élvezed, hogy véred csorog arcodra.
Krisztus-előttből Krisztus-utánba tartasz,
de az is lehet, hogy éppen fordítva.
Nézz tükörbe,
s lehullnak bőrödről a tüskék.
Szerep  csupán életed,

mondandód ripacskodás,
hazug szavak halmaza,
vaksin átcsoszogsz a színen
mint egy félrészeg mosdatlan statiszta.
Egyedül tétova mozdulatod őszinte,
mikor kezed egy apró,
féltő rebbenéssel
Sára fürtjeit titokban megsimítja.

Azok a részeg hajnalok,
mikor a Zagyva mocskos vize felett,
a szétesni készülő öreg fahídon ballagok,
számon Margó ginnel kevert rúzsos csókja
/pincérlányként bőkezűen osztogatta/
felsejlenek bennem magányos éjszakákon.
Nem sírom vissza ifjúságom
jól-rosszul megélt életem romjai felett,
csak még tenyeremben érzem Margó melleit
ahogy hozzám simult /de többet nem engedett/,
s már libbent is tovább bugyiját kivillantva
tényérnyi szoknyájából,
szemünk éhesen szaladt, meglódult fantáziánk,
józanság nem parancsolt ilyenkor megálljt
/az se zavart, hogy a holnap már vár ránk/.

Kormos, piszkos külváros hozott a világra,
Vérben, könnyben, mocsokban születtél.

Szárszó vitt el, temettünk.

Magot vetettél,
de a szárba szökő virágot
a burjánzó gaz megfojtja,
kevesen maradtunk,
alig-emberek,
hitünkben egy jobb világra várva.
 
Kormos, piszkos
ma is az élet,
fonnyadt fák ágain kúszik
fáradtan a fény,
köd temeti a reményeket
és
Szárszó felé
rozsdás síneken
acélkerekek alatt
fájdalmában
felsír a lélek.

Bús könnyeid közt,őrzöd,

Az elmúlt fiatalságod.

Megtört élted felett,,

A vágyaid,s az álmod.

Az elrohanó évek,

Vágytál,adtál, reméltél.

Az élet adta tények,

Gyérebbek,,,mint képzeltél.

Sima arcodon,a ránc

Jelzi,az élet súlyait.

Szemed csillogását már,,

A múló évek elveszik.

Érzed,,elpazaroltad,,

Elsuhanó életed.

Hiába kutatsz a multban,,

Mi jutott,,,kevés szeretet.

Majd kirepül a család,,

S velük száll,,az örömöd.

Szíved csak ,magára talál,,

Ahulló könnyeid között.

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} h2 {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; mso-outline-level:2; font-size:18.0pt; font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> A fa sóhaja

Mióta elmentél
hűvösebb a hajnal
levelem is elvesztette
zöld színét,
nem köszönt a reggel
vidám madárdallal
s a Napnak sem érzem
éltető melegét.

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Tollak

Ha a tollak mind írnának

És kezem betűt vésne

Ami bút és szépet, a szerelem szül

Leírható mégsem lenne

S ha a szemek

Mind sírnának,

Ha szíved szeret engem

A könny, mint az árvíz folyna

És soha ne felejts el engem-de

Ha a szerelem valaha is kihalna

Sirass meg engemet.

CSENDES NAPOK Csendes, esős napok, Repedt tükrök és elveszett szavak. Ezek altatnak. Zárt szemek és fogságban sétáló órák. Ezek szeretnek. Szellemem csillan minden virágon, Megcsillan, mint a meztelen szerelem. Felejti a bús hajnalt, És fejét lehajtja érted. Forró tested fölé hajol, Most látom a világ legszebb szemét. Látom benne az Istent Csókfüzérrel kezében, Látom a madarakat énekelni Tündöklő álmodon. Látom szíved tükrét a vizekben, Szemed fényét a szememben, Látom szíved szerelmét szívemben. Látom az életet karodon, És látom a halált a csillagokon. Látom a titkot, melyben a szerelem Kettőnket megalkotott, És engem egy életre hozzád láncolt. hj

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

NYÁRI ESTÉK

A nyári esték hűvösek,

Lábaidat hideg víz cirógatja meg.

Az érzéseim kuszán kavarognak fejemben...

Az idő tovarohan mellettem.

Most, oly sok behatás érte lekem,

Igazán szavakban önteni se merem.

Vagy nem is tudom igazán?!

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

ŐRIZZ

Sötét utak és sötét éjjelek.

Anyalok szálltak.

Magasan fent.

Szárnyaikkal

átöleltek.

Símogattak,

becézgettek

virágokkal

kedveskedtek.

Csak álltam,

csoda történt,

hisz láttam.

Álom országban

jártam.

Hajnal lett.

Kinyitottam szemem.

Két kis szárny az

ágyamon.

Csoda történt, hisz

láttam.

Álom országban jártam.

Te vagy az Élet

Te vagy a fény.

Még érzem a

csókod izét.

Kell, hogy szeress

szorosan ölelj még.

Szívem dobban és

fut a láng.

Te vagy az éj

A csillag az ég.

Alszik a város

Csak te vagy és ÉN.

 Egy Ünnep mindig csodálatos, nem tudom miért, de ilyenkor kicsit megnyugszik a szív minden úgy elcsendesedik. Béke van a családok

ünnepelnek valahogy kell ez nekünk nagyon kell ebben a rohanó világban.

Tudunk szeretni és ölelni tudunk élni és halni, mert csodás nemzet vagyunk,

tudom picinyke porszem a nagy világban......Kellemes Ünnepeket Kívánok

sok sok szeretettel mindenkinek aki olvassa e sorokat.

                                                                                  Ildikó

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

AZ ÉJSZAKA

Az éjszaka boldog csendje

Lebeg a végtelenség felett,

Pucéran megyek ki az útra,

Eldobott versekkel az éjben,

Tücsök zenéje áttöri a csendet,

S ezek a zenei hangok

Újraébresztik a lelket.