Azoknak, akik jó anyák, és azoknak, akik egyszer jó anyák lesznek...


Mielőtt Anya lettem

Főzhettem magamnak meleg ételt.

Ruháim nem voltak pecsétesek.

Nyugodtan telefonálhattam.




Mielőtt Anya lettem,

Addig aludtam, amíg akartam

És nem izgultam milyen későn fekszem le.

Minden nap megfésülködtem, és fogat mostam.




Mielőtt Anya lettem,

Minden nap kitakarítottam.

Nem botlottam meg játékokban, és

nem felejtettem el altatódalok szövegét




Mielőtt Anya lettem

Nem izgultam, hogy a növényeim mérgezőek e.

Nem gondoltam védőoltásokra.




Mielőtt Anya lettem

Nem hányt le senki

Nem lettem kakis

Nem köptek le

Nem rágcsáltak meg

Nem pisiltek le

Vagy nem csipkedtek meg pici ujjak sem.




Mielőtt Anya lettem teljes birtokában voltam:

Gondolataimnak


Testemnek

Lelkemnek.
 
Végigaludtam az éjszakákat.




Mielőtt Anya lettem

Sosem tartottam egy síró gyereket, hogy az orvos megvizsgálhassa

Vagy beadja neki az injekciót.

Sosem néztem könnyes szemekbe és sírva fakadtam

Sosem váltam boldoggá egy egyszerű mosolyon.

Nem maradtam fenn késő éjjel, hogy egy alvó bébiben gyönyörködjek




Mielőtt Anya lettem

Nem tartottam kezemben egy alvó bébit, mert nem akartam letenni.

Sosem éreztem, hogy a szívem apró darabokra törik

Mikor nem tudtam megszüntetni a fájdalmat.

Nem tudtam, hogy valami olyan pici ekkora hatással lesz életemre.

Sosem tudtam, hogy képes vagyok valakit ennyire szeretni.

Nem tudtam, hogy ennyire imádni fogom az Anyaságot.




Mielőtt Anya lettem

Nem ismertem az érzést, hogy a szívem a testemen kívül van.

Nem tudtam milyen nagyszerű érzés a gyerek etetése.

Nem ismertem az Anya és Gyermeke közti köteléket.

Nem tudtam, hogy valami oly pici

Olyan fontossá tehet.




Mielőtt Anya lettem

Sosem keltem fel az éjszaka kellős közepén

Minden 10 percben, hogy megnézzem minden rendben van-e.

Sosem ismertem a melegséget

Az örömöt

A szeretetet

A szívfájdalmat

A csodát

Vagy az Anyaság élvezetét.

Nem tudtam, hogy képes vagyok ilyen érzésekre, mielőtt Anya lettem.

RIDEG ÚRNŐJÉHEZ

Marvell

Ha több volna az év, a föld,
nem lenne bűn a gőgje, Hölgy.
Tűnődnénk, hogy múlassuk itt
hosszú szerelmünk napjait.
Te hindu Gangesz peremén
rubintot lelnél, amig én
sírnék. Szeretném tizenöt
évvel a vízözön előtt,
s ön lenne egyre kényesebb,
míg megtérnek a héberek.
Növényszerelmem nőne, mint
hatalmas birodalmaink,
s száz évig dícsérném neked
a homlokodat, szemedet,
kétszáz év egy-egy melledért,
a többi harmincezret ér,
külön kor minden egyes ív,
legvégül maradna a szív.

 

Egy szép leányról szól dalom,
Sej, picula-pucula-pint,
Egy szép leányról szól dalom;
Családja nem volt – borzalom.
Na, nem kell sajnálni nagyon,
Mert õ nyírta ki õket mind, ket mind,
Mert õ nyírta ki õket mind.  ...

 

A teljes cikk itt olvasható: December 13.

Egy mondás szerint onnan tudhatod hogy fontos dolog történik az életedben, hogy utána már nem tudsz úgy élni mint azelőtt. Kaptál valakit, vagy éppen elveszítetted, nagyon megbántottak, vagy te tetted, aztán pár pillanatra kívülről láthatod az életed. Érzed, valami végérvényesen megváltozott. Mélységeid kékje, magasságaid zöldje egymásra borul, a távolból apró pontok az emberek. Aztán belekortyolsz a kávédba, visszarepülsz a földi reggeledbe. Érdez a szemetelő esőt, de ma valahogy még ennek is örülsz.

Szabolcsi Erzsébet :Mégis...




Ne szólj,
szól helyetted a csend.
Ne nézz,
hunyt pillád mögött vagyok.
Ne hívj,
hívnak az álmaink.
Ne keress,
hisz úgyis ott vagyok.


Szólj,
fújja hangod felém a szél!
Nézz,
szemed tükrében ragyogok.
Hívj,
érezzem, hogy lobogva vársz.
Keress,
szeress, lásd melletted vagyok.

Szél viszi...
	Szél viszi könyeim, S minden bánatom. Bár még itt a teher vállamon, de már elviselem. Vannak percek, melyek , oly nehezek egyedül. S a magány néha , hurrikánként végig söpör . Lesz még ,mikor szivárvány nyilik újra a rétek felett. S minden virágba borul, és tavasz lesz ősz helyet. De most a csend és a magány járja át szívemet. S remélem, lassan a szivárvány nyiladozik a rétek felett. /LEXA007/

,,Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal. Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy. Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül. Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.

ismeretlen Amikor már feladtam minden reményt, túléltem a szerelmeket, megtaláltál, és olyan érzéseket keltettél életre bennem, melyek létezésében sohasem voltam biztos...Majd ismét felfedeztem magamban a jót és újra megtaláltam az elveszített, de az életben fontos szavakat...Elveszítettem a szeretlek, a bizalom, az örökre szavaimat és újakat még nem tudtam kitalálni helyettük. Vonásaid majd egyre mélyebben vésődnek belém. Kedvesen rám nézel, és olyan könnyedén mondod, hogy szeretsz, mintha ez lenne a legnyilvánvalóbb dolog a világon, és öröktől létezne.

Elájulni s mindent merni, dühöngve,
mint nyers, szelíd, forró és holtrasápadt,
merész, halott és új életre támadt,
csaló, hűséges, bátor, gyáva, gyönge,
és tőle távol nem találni csöndre,
mint víg, komor, őrjöngő, büszke, bágyadt,
megszökni hősként, csupa gőg s alázat,
s riadtan bújni sértődött közönybe.
Ha kiábrándulnánk, szemünk befedni,
édes borként mérget szívni magunkba,
a kárt szeretni, a hasznot feledni,
hinni, hogy a pokol visz égi útra
létünket egy csalódásba temetni:
ez a szerelem.

	Álomképek gyötörnek, Félelmek kergetőznek, Vágyak törnek fel nagyon mélyről, Lángra lobbanak. S elalszanak a tenger vízétől. /Lexa/

Ha a saját szívedre hallgatsz, nem lesz benned megosztottság. Ha a saját szívedre hallgatsz, jó irányba haladsz majd, anélkül, hogy el kellene gondolkodnod rajta, hogy mi jó és mi rossz. Kövesd a szívedet, bárhová vezet. Igen, olykor veszélbe sodorhat, de ne feledd, éppen ezekre a veszélyekre van szükséged ahhoz, hogy éretté válj. Néha tévútra vezet majd, de ne feledd, azok a tévutak is a fejlődés részei. Sokszor elbuksz majd, de állj talpra, mert úgy gyűjthetsz erőt, ha elbuksz, majd ismét talpra állsz.

Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is.

Weöres Sándor - Ha nézem a világot

Ha nézem a világot,
A világ visszanéz,
Azt mondom, összevisszaság,
Ő feleli, teljes egész.

Azt mondom, csupa valótlan,
A semmiség ragyog,
Ő feleli, nézz meg jobban,
A valóság én vagyok.

Azt mondom, merő idegenség,
Sok átsuhanó tünemény,
Ő feleli, nézz a tükörbe,
Amit ott látsz, az vagyok én.

MADZSAR TÜRKI

Divinyi Mehmed

 

Fekete szemü szemöldökü!
Szeretlek én: te 's megszeress.
Narancscsecsü, keskeny derekü
Szeretlek én, te 's megszeress.

Éjjel-napval eszembe vagy,
Kérlek téged, engem ne hagyj;
Oh mely fényes orcáju vagy!
Szeretlek én, te 's megszeress.

Melykor nem lát téged szemem,
Elvész ottan mind örömem,
És elhervad mind tetemem.
Szeretlek én, te 's megszeress.

Az ok dícsíretes legyen;
Vagy lyány, vagy menyecske legyen:
Kit szeretsz, szeretőd legyen.

"Gondoljatok csak bele, 1990 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,sőt még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk,hogy a gyerekágyak
festékében akadt bőven ólom.A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak
voltak,nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nem ,hogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem.Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették,hogy élünk
és meg vagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nem hogy
mobil.Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk,még sem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham.Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű, egyenesági rokona.Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy
csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért.Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve ,nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy
MCdonaldson edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval.Gondoljunk a zsíros kenyérre,a kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mi ttettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.

Márai Sándor

 

A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben.

Nickelback

Ha törődnénk egymással sírás helyett,
Ha szeretnénk egymást hazudozás helyett,
Ha az önzetlenség győzne a büszkeség felett...  

         Francois Garagnon          

 

Tudod, kerültem már nagyon elkeseredett állapotba. Nos, arra jöttem rá, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt. Erre azt fogod mondani: nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Ez így is lenne, de a mosolyt tanulni kell. És hamar rájössz, hogy sokkal nehezebb boldogtalannak lenni, ha mosolyogsz.

A NAIV FIÚK

Verlaine

A magas sarkok és a hosszu szoknyaaljak
csatájában, az út s a szél szerint, bizony
néha a boka is előtünt - ó, nagyon
ritkán! - de már ez is öröme volt a napnak.

Máskor meg szépeink fehér nyakát a zöld
homályban szúnyogok fulánkja simogatta,
s villant ilyenkor a vakító váll, riadva,
s gyerekszemünk csak úgy habzsolta a gyönyört.

S leszállt az est, az ősz, sejtelmes esti óra;
karunkon csüggtek a szép hölgyek álmatag,
s oly izgató szavak hagyták el ajkukat,
hogy lelkünk remegő csodálkozás azóta.

KÍNAI SZERELEM

Gautier

Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a bájos Julia se bájol,
nem félek a fehér Opheliától
és nem gyulok fel Laura szemén.

A kedvesem ott él Kínába kinn;
agg szüleivel lakik ő nyugodtan
egy hosszú, vékony porcellántoronyban
a Sárga-folyó zúgó partjain.

Ferdült szemében álmodó szigor,
tenyérbe vágyik karcsú, könnyű lába,
a bőre villog, mint rézfényű lámpa,
hosszúkás körme kármintól bibor.

Olykor kibukkan a fátyol alol,
fölötte csendbe csicsereg a fecske,
s ő minden este álmodón, repesve
barackvirágról, fűzfáról dalol.

 

ÉJSZAKAI TALÁLKOZÓ

Browning

A szürke táj, a fekete táj;
a hold, mint sárga, görbe kés;
s az álmukból riadó pici
hullámok tüzes gyürüi,
mikor az öbölbe fordulok, és
csónakom a parton megáll.

Aztán egy mérföld sós homok;
három dűlőn túl a tanya;
ablak, kopogás, gyors sercegés,
kék gyufaláng, mely elenyész,
egy nő halk, s boldog sikolya,
s két szív, mely egymáson dobog!

(Szabó Lőrinc)

További versek itt: December 13.