Fogadd el azt, ami Te vagy!
Szeresd magad mindig ilyennek!
Mert kell, hogy önmagad maradj,
s mások is majd, ezért szeretnek.
Békülj meg végre önmagaddal,
éld boldogan az életet!
Az élet – mint a torta habbal,
- csak akkor szép, ha élvezed.
A hétköznapok viharában,
a gondok mind feladatok.
Birkózz meg velük! Élj a mában!
Ne érezd, hogy feladhatod!
Ne ússz mindig szembe az árral!
Ne hidd: – Folyton harcolni kell!
Ne kerülj szembe a világgal,
a holnap magától jöjjön el.

Az Élet olyan furcsa, csak szalad fut, ti nem így érzitek? Minden ami szép

csak egy pillanat és az a pillanat gyorsan elszalad.

Mégis vannak fények, örömök s ha saját lelkedben megtalálod, talán

átathatod másnak.

Egy mosoly is elég egy pár kedves szó és már elkezdődik valami, valakihez

talán közelebb kerülsz, csak légy bátor és nyísd ki a szived az embereknek!

szeretettel mindeninek

                                                              Ildikó

Óda

A másik elhagyott

s te vállamon sírtad

ki bánatod.

Győztél, hiába

harcoltam

ellene.

Szívem újra kitártam,

mint egy ablakot.

A nap sugara beragyogta

szobám.

Kinyílt a világ az élet

te voltál.

Örök szerelem a miénk,

emlékszel egyszer ezt

mondtam neked.

Boldogság, olyan fájdalmas

volt és mégis oly igaz.

A csillagok nevetve kúsztak

az égen.

Lábaim előtt hevert a világ.

és mégis fájt a boldogság.

Hová lett a tűz, ami égetett.

Hamu

Az évek gyorsan szálltak.

Voltak jó és rossz napok.

Vitáztunk, harcoltunk, de

a szerelem megmaradt, hisz

Örök szerelem a miénk,

emlékszel egyszer ezt

mondtam neked.

Boldogság, hol vagy ma már?

Egyszer elhagytál.

Engem egy másikért.

Azt hittem itt a vég.

Hamuvá lett minden, ami

addig égett.

Szerettelek mégis, de

miért is?

Örök szerelem a miénk,

emlékszel egyszer ezt mondtam

neked.

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

Csoda

Nyomasztó a hőség a pitvarban,

harapni lehet a csendet,

egyszer csak nyílik az ajtó,

egy bimbózó rózsaszál lép be.

Egy nyári nap volt,

mikor megismertelek.

Szemünk fénye össze

ölelkezett.

A testem vibrált.

Égetett a tűz,de

az eszem azt súgta

még nem lehet.

Futott az idő.

A telefon perzselt

Hangod égetett.

Olyan hévvel udvaroltál,

hogy az eszem azt  súgta

igen már lehet.

Tiéd lettem egy novemberi

éjszakán.

A szerelemed perzselt,

lángja égetett.

Néma volt a szám.

A boldogság átjárta szívem.

Örök szerelem emlékszel?

Egyszer ezt mondtam neked.

"Minden jó emberi kapcsolatnak a titka a kölcsönösség, a nyíltság. Ahhoz, hogy te megnyílj előttem, nekem is meg kell nyitnom magam. Olyan nincs, hogy én páncélban járok, és te meztelen vagy."

Aki sokat szenved, az mit sem becsül jobban, mint az emberi szeretetet. Tisztában van az értékével és a nagyságával.

Az álmaid a vágyad, Hogy valóra váljon.  Keresd meg azt, ki- s- mi? Okozta az álmod.   S ha nem mer,? Ha félénk,,Fogd kezét, s vezesd !  Hol szeretetet nyujtassz,, Ott szeretetre lelhetsz,..