Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Versek, érzések klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Versek, érzések klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
16 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 0 hozzászólás
"Gondoljatok
csak bele, 1990 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben
maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban,sőt még
biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk,hogy a gyerekágyak
festékében akadt bőven ólom.A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak
voltak,nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és
ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni
mentünk, nem ,hogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes
biciklink sem.Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak
sejtették,hogy élünk
és meg vagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nem hogy
mobil.Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk,még
sem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham.Nem tudtuk mi
az a pollen, és a parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű, egyenesági
rokona.Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy
csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért.Étkezési
szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve ,nap mint nap tartalmazták a
halálos dózis többszörösét, de még egy
MCdonaldson edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből
nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja
címszóval.Gondoljunk a zsíros kenyérre,a kolbászra, a disznósajtra (ki
tudja mi ttettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek
bele) és mégis itt vagyunk.
A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben.
|
|
16 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 0 hozzászólás
16 éve | ÁRGYELÁN ALEXANDRA | 0 hozzászólás
Tudod, kerültem már nagyon elkeseredett állapotba. Nos, arra jöttem rá, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt. Erre azt fogod mondani: nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Ez így is lenne, de a mosolyt tanulni kell. És hamar rájössz, hogy sokkal nehezebb boldogtalannak lenni, ha mosolyogsz.
16 éve | Balogh Péter | 0 hozzászólás
A NAIV FIÚK
Verlaine
A magas sarkok és a hosszu szoknyaaljak
csatájában, az út s a szél szerint, bizony
néha a boka is előtünt - ó, nagyon
ritkán! - de már ez is öröme volt a napnak.
Máskor meg szépeink fehér nyakát a zöld
homályban szúnyogok fulánkja simogatta,
s villant ilyenkor a vakító váll, riadva,
s gyerekszemünk csak úgy habzsolta a gyönyört.
S leszállt az est, az ősz, sejtelmes esti óra;
karunkon csüggtek a szép hölgyek álmatag,
s oly izgató szavak hagyták el ajkukat,
hogy lelkünk remegő csodálkozás azóta.
Gautier
Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
de még a bájos Julia se bájol,
nem félek a fehér Opheliától
és nem gyulok fel Laura szemén.
A kedvesem ott él Kínába kinn;
agg szüleivel lakik ő nyugodtan
egy hosszú, vékony porcellántoronyban
a Sárga-folyó zúgó partjain.
Ferdült szemében álmodó szigor,
tenyérbe vágyik karcsú, könnyű lába,
a bőre villog, mint rézfényű lámpa,
hosszúkás körme kármintól bibor.
Olykor kibukkan a fátyol alol,
fölötte csendbe csicsereg a fecske,
s ő minden este álmodón, repesve
barackvirágról, fűzfáról dalol.
16 éve | Balogh Péter | 0 hozzászólás
ÉJSZAKAI TALÁLKOZÓ
Browning
A szürke táj, a fekete táj;
a hold, mint sárga, görbe kés;
s az álmukból riadó pici
hullámok tüzes gyürüi,
mikor az öbölbe fordulok, és
csónakom a parton megáll.
Aztán egy mérföld sós homok;
három dűlőn túl a tanya;
ablak, kopogás, gyors sercegés,
kék gyufaláng, mely elenyész,
egy nő halk, s boldog sikolya,
s két szív, mely egymáson dobog!
(Szabó Lőrinc)
További versek itt: December 13.
16 éve | Balogh Péter | 0 hozzászólás
Kösöntyű |
Úgy félek, hogy ezt a homályos, ódon,
vén bánatot egy éjjel elveszítem,
és véle együtt életem s a szívem,
a szívem is, és megvigasztalódom. ...
A cikk a következő helyen olvasható: December 13.
Alfred Tennyson (I. Tennyson báró) (1809. augusztus 6. – 1892. október 6.) az Egyesült Királyság nemzeti költője és egyben Anglia egyik legnépszerűbb költője.
A teljes cikk, és versei itt olvashatóak: December 13.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu